Hozta-e a várakozásokat a 20 éves uniós tagság? Mikor kezdődött a belpolitikai viták exportja Brüsszelbe, és milyen okokból romlott meg a kapcsolat Magyarország és az EU között? A magyar külpolitika két korábbi formálóját kérdeztük podcast-műsorunkban.
2004. május elsején Magyarország az Európai Unió tagállama lett – a rendszerváltás nagy reménye teljesedett be, történelmi elégtétel volt. Húsz év gazdag, mégis viharos kapcsolat van Budapest és Brüsszel mögött, és nagy kérdés, hogy milyen lesz a viszony a közeljövőben – ez nagyrészt a júniusi EP-választáson dőlhet el.
Néhány idézet az évfordulós beszélgetésből:
„Az európai uniós csatlakozás – eltekintve a legszélsőségesebb pártoktól mind bal-, mind jobboldalon – politikai konszenzust élvezett.” (Prőhle Gergely)
„Amikor beléptünk, rögtön egy túlzottdeficit-eljárás alá kerültünk, ez egy nagyon nagy problémája volt már a Medgyessy-kormánynak is, majd ez tartott egészen 2013-ig, ebben az eljárásban voltunk benne.” (Szent-Iványi István)
„A nemzeti érdek az igenis egy konszenzusosan definiálandó dolog kéne legyen. Szerintem az súlyos probléma, hogy ez nálunk ma nem megy.” (Prőhle Gergely)
„Azt, hogy most a kormány megbukna, azt én nem gondolom, ilyen következménye biztosan nem lesz. Olyan lehet, hogy teljesen átrendeződik főleg az ellenzéki oldal, ott új helyzet, új leosztás alakul ki.” (Szent-Iványi István)
A 20 éves tagság mérlegéről, illetve a közelgő EP-választás tétjéről szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Mi volt a súlya a magyar EU-csatlakozásnak?
– Hogyan zajlottak le a csatlakozási tárgyalások?
– Milyen politikai csatározások jellemezték a magyar-uniós viszonyt az elmúlt két évtizedben?
– Milyen kimenetele lehet a júniusi EP-választásnak, és milyen irányt vehet az uniós politika ennek következményeként?
A műsor vendégei: Prőhle Gergely volt államtitkár, nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója és Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár, országgyűlési és EP-képviselő, diplomata.
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
A Videán itt érhető el:
--
A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánító szavazáson „nemcsak Magyar Péter rajongói foglalhatnak állást, hanem az egész ország”.
Egy elsietett ukrán csatlakozás óriási veszélyeket rejt Magyarország számára.
Az ukrán csatlakozásnak csak a közvetlen költsége az első évben már 500 ezer forint lenne családonként.
Fel is állt az egykori szabaddemokrata zenekar.
Hogyan lehet nagy stratégiai fájdalmat okozni Izraelnek? A gázai háborúval mely államok geopolitikai pozíciója javult, és melyeké romlott? Két Közel-Kelet-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Megfelelő jelölt Harris Trump legyőzésére? Milyen váltás jöhet a magyar-amerikai kapcsolatokban Trump elnökválasztási győzelme esetén? A washingtoni Atlantic Council kutatóját kérdeztük podcast-műsorunkban.
A művész úrnál elszakadt a cérna, mikor a Lakatos Márk-ügyről faggatták.
A politikus és Szabó Bálint összeakasztotta a bajszát, a trombitás ember ugyanis zokon vette, hogy őt a politikus bolondnak vagy fizetett provokátornak nevezte.
